Főoldal   ::    Linkek   ::   GYIK

A kutyák és macskák parazitás

betegségei

Parazitáknak (élősködőknek) nevezzük azon primitívebb állatokat, amelyek a fejlettebb állatok és az ember szervezetében vagy annak felületén táplálkozva károsítják a gazdaszervezetet. Fejlettségük sorrendjében az alábbiak lehetnek:

Egysejtűek

Számos egysejtű állat veszélyezteti kedvenceink egészségét, de elterjedtsége miatt a Babesiákat emelném ki. Állataink fertőződött kullancsokkal vehetik fel ezt a kórokozót, így a tavasztól őszig terjedő időszakban számíthatunk a betegség megjelenésére. Mivel a vörösvértestekben szaporodva azok szétesését okozza, akár az állat elpusztulásához is vezethet a betegség. A vizeletben megjelenő vérfesték kávébarnára is színezheti azt. Magas láz, bágyadtság, sárgaság, az oxigén ellátottság zavara és veseelégtelenség alakul ki. Korán felismerve jól kezelhető, de a legfontosabb a kullancsok távoltartása illetve szakszerű eltávolítása.

Férgek

Elsősorban állataink bélrendszerében élősködnek de néhány fajuk a szívben és akár a szemben (!) is megtelepedhet.

A bélférgek lehetnek fonál, illetve galandférgek. A gazdaszervezet károsítása több oldalról nyilvánul meg. A tápanyagok elvonásával akár az állat csonttá-bőrré való lesoványodását okozhatják. Mérgező anyagokat termelve károsítják az immunrendszert, a májat, sőt hirtelen elhulláshoz is előfordulhat. Nagymértékben elszaporodva elzárhatják a beleket. Újabb kutatások szerint az allergiák kialakulásában is fontos szerepük van. Elsősorban fiatal kutyákban, macskákban számíthatunk tömeges elszaporodásukra, ők már gyakran életük első napjaiban anyjuktól fertőződnek. Általában tünetmentes a fertőzöttség és csak az állat viselkedése (végbélnyílás dörzsölése, nyalogatása, jó étvágy melletti lesoványodás) tűnik fel a tulajdonosnak.

Ízeltlábúak

Bolhák

Ezek az apró rovarok igen gyakran bosszantják kedvenceinket. Fontos tudni róluk, hogy csak kifejlett állapotban táplálkoznak az állatok véréből, életciklusuk nagy részét a környezetben töltik. Elsősorban vérszívásukkal károsítanak, de az állandó vakaródzás jelentős pszichés terhet jelenthet állatainknak. Komoly veszélyt akkor jelenthetnek, ha túlérzékenység (bolha-allergia) alakul ki velük szemben. Ilyenkor vörös, korpázó, erősen viszkető területek jelennek meg a háton, faroktövön és a hason. Szabad szemmel felismerhetők, de megkönnyíti a diagnózist, ha apró, fekete bélsarukat vizes papírra helyezzük, így piros folt jelenik meg a megemésztett vértől. Az emberre is átugrálhatnak de mivel ott szaporodni nem képesek, csak az apró, viszkető szúrások elviselése okozhat gondot.

Kullancsok

Kártételük nem azért jelentős, mert vért szívnak, hiszen tömegesen csak ritkán támadják meg állatainkat, hanem mert számos veszélyes betegség közvetítői (babesiózis, Lyme-kór, agyvelőgyulladás). Tavasztól őszig érdemes minden séta után átvizsgálni állatunkat, és óvatosan eltávolítani őket. A köztudatban levő módszerek (só, olaj) nem ajánlatosak, inkább próbáljuk meg egy hirtelen mozdulattal kihúzni a bőrből vagy forduljunk állatorvoshoz.

Atkák

Ezek a szabad szemmel nem vagy alig látható ízeltlábúak igen jól alkalmazkodtak az állatok különböző testtájékaihoz ezért alakjuk és viselkedésük nagyon változatos.

A rühatkák a bőr felső rétegeiben élnek, hámmal és testnedvekkel táplálkoznak. Apró alagutakat rágnak ezért a fertőzött területek kipirosodnak, korpáznak, viszketnek. Általában az állat fején kezdődnek a tünetek és ha nem kezelik időben, az egész testre átterjedhet.

A fülrühösség főleg fiatal macskák betegsége de kistermetű ebekben sem ritka. Általában már anyjuktól megkapják, és így az egész alomban megjelenhet. Bőséges, sötétbarna, morzsalékony anyag halmozódik fel a fülben és az atkák mozgolódása folyamatosan irritálja az állatot, így gyakori a vakarózás miatti vérömleny kialakulása. Semmiféleképpen ne próbáljuk meg otthon eltávolítani, fellazítani (pl. paraffinnal tilos) a lepedéket, hanem forduljunk állatorvoshoz.

A szőrtüszőatkák tized milliméter (!) nagyságúak és az állatok szőrhagymáinak belsejében élősködnek. Igen súlyos megbetegedés, gyakran az állat menthetetlen. Váladékozó, pörkösödő területek jelennek meg a fejen, az állandó vakaródzás miatt a bőr megvastagszik. Később az egész testen szétterjed és ilyenkor már alig van remény a gyógyulásra.

Védekezés, gyógyítás

A babesiózis elleni védekezés legfontosabb eleme a kullancsok távoltarása, elpusztítása. Erre számos készítmény áll rendelkezésre, amelyeket állatpatikákban, állatorvosoknál beszerezhetünk. Ha állatunkon már több kullancs felfedezhető, érdemes a biztonság kedvéért állatorvoshoz fordulni, hiszen a babesiózis gyógyszere megelőzésre is kiváló.

A féreghajtók lehetnek paszták, tabletták, oldatok és spot-on ( rácseppentős) készítmények. Nagyon fontos a kölyköket akár már 2 hetes koruktól kezdve 2 hetente féregtelenítő pasztával kezelni 3 hónapos korukig. Felnőtt állatokat ajánlott negyedévente, de kutyáknál törvény írja elő a veszettség elleni oltással egyidejűleg végzett évenkénti kezelést. Egyes fonálférgek az embert is megfertőzhetik ezért különösen kisgyerekes családoknál fontos a higiéniai alapelvek betartása( alapos kézmosás „ kutyázás-cicázás” után) és a kedvencek rendszeres féregtelenítése.

Bolhák ellen legjobban a spot-on készítményekkel védekezhetünk. Ez a nyak és a faroktő bőrére cseppentve a bőrön át felszívódik, és a vérrel eljut a szervezetben mindenhová. Nagy előnye, hogy a testnedvekkel kiválasztódva az állat közvetlen környezetébe is kijut, így hatékony a környezetben élő fejlődési alakokkal szemben is. Mindemellett fontos, hogy kedvencünk fekvőhelyét, takaróját legalább havonta mossuk, fertőtlenítsük.

Az atkák ellen speciális fürdetők, fülcseppek vannak forgalomban, amik a spot-on készítményekkel kombinálva megfelelő hatékonyságúak.

A paraziták elleni védekezésnek nincsenek olyan alkalmazási szabályai, mint az oltásoknak, hiszen a gyógyszereknek, a használati formáknak és az állatorvosok egyéni módszereinek rengeteg változata van. A felhasználási módszerek egyszerűsége (szájon át, rácseppentve) nem jelenti azt, hogy bárki otthon is elkezdheti alkalmazásukat, inkább keressük fel állatorvosunkat.